Rematch

Rematch, azaz családváltás. Ez az a szó, amivel mindenki riogat a legelső perctől fogva és nyilván mindenki szeretné elkerülni. Na, ez  nekem nem sikerült, de legalább a saját döntésem volt. És milyen jól döntöttem!

Nyilván, mielőtt belevágtam, végeztem egy kis kutatást, mert nem szerettem volna az ismeretlenbe fejest ugrani. 

Az egész Halloween utáni vasárnap kezdődött, akkor közöltem a családdal, hogy én innen köszönöm szépen, de mennék, az okok elég nyilvánvalóak voltak, de nem akarták észrevenni. Ami ezután következett az bizony nem volt egyszerű, leginkább a bizonytalanság miatt, hogy akkor most mi lesz velem, de szerencsére voltak jó páran akik támogattak. Szerintem Szilvi már konkrétan rosszul lett, ha írtam neki, mert mindig csak panaszkodtam vagy meredekebbnél meredekebb sztorikkal álltam elő :D 
A koordinátoromat hétfőn hívtam fel és ő egészen péntekig nem volt hajlandó átjönni, így egy hetet buktam miatta. A mi ügynökségünknél a hivatalos rematch előtt van 2 hét próbaidő, hátha sikerül megoldani a problémákat, így nekem ez 3 lett, hála az ő segítőkészségének. Na, már az elején tudtam, hogy csak az időnket vesztegetjük, de oké, a szabály, az szabály. Két hét után megegyeztünk, hogy ez tényleg nem mehet így tovább, úgyhogy akkor hivatalosan is rematch. Kedden kerültem be a rendszerbe, szerdán már jött is az első jelentkező, pedig biztos voltam benne, hogy a Hálaadás miatt senki nem foglalkozik most ilyenekkel. A család levelét olvasva minden mondat után egyre inkább azt éreztem, hogy nekem ők kellenek! Hát még amikor megláttam a címüket.. az a város az első azon a bizonyos listámon! A Skype beszélgetések csak még inkább megerősítettek abban, hogy mi kellünk egymásnak, szerencsére ezt ők is így gondolták (: 
Egyébként most, hogy újra családkeresésben voltam, már sokkal jobban tudtam, hogy mit kell kérdezni, mire kell figyelni egy potenciális családnál és mivel a barátaim révén több család életébe is beleláttam, határozott elképzelésem voltak arról, hogy mit akarok és persze arról még inkább, hogy mit nem. Csak annyit tennék még hozzá, hogy mikor a leendő host anyukám kérdezett a rematch okokról és egy pár sztorit elmeséltem neki, hát nem jutott szóhoz a döbbenettől és biztosított, hogy ilyenektől, de még csak hasonlóktól sem kell náluk tartanom. 
A családról röviden annyit, hogy két srácuk van, 4 és 8 évesek, mindkettő suliba/előkészítőbe jár hétfőtől péntekig. Leginkább reggel kellene besegíteni, suliba, buszmegállóba kidobni őket és utána délután fél 3-ig semmi dolgom, de van hogy később kell felvenni őket, ha épp valami suli utáni elfoglaltságuk van. Mindkét szülő dolgozik, de szerencsére egyikőjük sem otthonról, sőt anyuka gyakran repül el pár napra üzleti megbeszélésekre. Elég aktív család, szeretnek mindenféle új dolgot kipróbálni, apuka megszállott vitorlázó, hihetetlen módon különböznek a jelenlegi családtól.. Lesz saját kocsim, amit tényleg csak én használok, és majdnem az álomautóm, konkrétan az alatta lévő modell, de a márka legalább stimmel :) Mondjuk autó nélkül biztosan nemet mondtam volna nekik, mert gyönyörű helyen laknak, szimpatikusak is, de kocsi nélkül azon a környéken lehetetlen boldogulni, ezt ők is mondták. 
Nagyon hihetetlen, hogy egy ilyen jó családot sikerült kifognom a -számomra- lehető legjobb helyen. Nyilván, nincs olyan, hogy tökéletes, de nagyon nem mindegy, hogy miket kell elviselni és kikkel kell együtt élni még legalább 9 hónapig.
Jelentkezett még két másik család is, de rájuk amolyan vésztartalékként gondoltam, szerencsére nem "kellettek".
A családnak én leszek az első au-pairje, ez egy kicsit több papírmunkával jár, plusz anyuka egy hétig üzleti úton lesz, így valószínűleg 1,5-2 hét múlva már náluk lehetek, de a karácsonyt biztos, hogy velük fogom tölteni :)