Egy hét múlva költözöm Washington D.C. külvárosába, Alexandriába!
Nem vagyok különösebben izgatott, valahogy teljesen természetes, hogy nemsokára egy idegen országban, új emberekkel kell majd együtt élnem. Szerencsére a nyelv miatt sem kell aggódnom, az esetleges problémákat az angol segítségével úgyis meg lehet oldani vagy ha szükséges, megvenni (:
Nagyon simán ment az ügyintézés a jelentkezéstől a vízuminterjúig és a repjegyemet is hamar megkaptam. Bécsben kell csak átszállnom. A Bp-Bécs járatot simán kihagyhatták volna, de az ügynökség már nem változtat a lefoglalt jegyeken, így marad a pesti indulás, sajnos fogalmuk sincs arról Amerikában, hogy nekem Bécs közelebb van mint Pest, dehát ez legyen a legnagyobb problémám...
A fogadó-host- családomról annyit kell tudni, hogy apuka tipikus D.C-ben sokat dolgozó öltönyös ember, anyuka félig-meddig otthonról melózik és két -naggyon hasonló nevű- kissrácuk van, ők 2 és 3 évesek. Az idősebbik szeptemberben kezdi az ovit így rám leginkább a kicsi marad. Egy kutya is tartozik a családhoz, de ő nem túl szociális az elmondások alapján.
Saját kis részlegem lesz, külön bejárattal is ha akarom, kocsit is kapok amit használhatok szabadidőmben, de a metró is kb. 10 percre van. Házirend sincs igazából, csak normális dolgokat várnak el pl. nincs ivászat mikor a gyerekekkel vagyok vagy vezetek, jöhet bárki látogatóba csak szóljak előre, szóval semmi vállalhatatlan.
A jelenlegi aupair, egy svéd lány, szeptember első hetében ott lesz, így pár napig még tudok hasznos infókra szert tenni.
Itthon minden hivatalos dolgot elintéztem és az orvosokat is végigjártam, így valószínűleg egészségesen és felkészülten indulhatok.
Ezt a blogot azért hoztam létre, mert úgy gondolom itt könnyebb élménybeszámolót tartani, mint mindenkinek egyesével elmesélni ugyanazt és sokadjára esetleg kihagynék pár dolgot -plusz néhányan céloztak is rá, hogy milyen jò lenne ha te is blogolnál-.Szóval igen, lustaság és praktikusság miatt plusz nekem is jó lesz visszaolvasni, ha majd egyszer véget ér ez az utazás.
Nem titkolt célom, azért megyek ki, hogy rengeteg élményt szerezzek, utazzak és kapcsolatokat építsek amiket később ki tudja hogyan tudok hasznosítani.
Szóval, egy hét múlva ilyenkor már az óceán túloldalán leszek és megkezdem én is az amerikai kalandomat!
