2015. december 14., hétfő

Chicago es a hazaut

Elerkeztem a blog utolso bejegyzesehez is, azaz a chicagoi utam beszamolojahoz.
Chicagoban gyonyoru szakado eso fogadott, de igazabol egesz nap allasinterjun voltam, igy kulonosebben nem zavart, keso delutanra pedig kisutott a nap es elkezdhettem felfedezni a varost. Mivel kicsit faradt voltam, igy csak a hires bab (hivatalosan felho) alaku szoborhoz mentem, de aztan annyira magaval ragadott a varos, hogy jo hosszura nyult a nezelodes. Elsore is nagyon tetszett Chicago, ugy ereztem jol dontottem, hogy ezt valasztottam az amerikai kalandom utolso allomasanak es a szulinapom megunneplesenek helyszineul es ez a velemenyem kesobb sem valtozott meg. A hostel nagyon jo helyen volt es a tarsasagra sem lehetett panaszom, igy abszolut nem volt unalmas.
Annyira hangulatos volt a magasvasut is, ami a hazak kozott kozlekedik, karnyujtasnyira az ablakoktol, tenyleg, mint a filmekben. Lakni azert nem laknek ott, eleg zajos, de a vonatrol jol nezett ki. Nem is beszelve a varost nehol atszelo folyokrol, felemelkedo hidakkal es a tenger nagysagu Michigan-torol. 
Masnap vilagosban is elmentem a babhoz, abszolut nem volt tomeg, sot meg egy eskuvoi fotozasba is belecsoppentunk. Onnan lesetaltunk a topartra, a hires szokokutat is megneztuk, epp idoben, mert masnap kezdodott a triatlon vilagkupa es amiatt korbekordonoztak a teruletet. Kihasznalva, hogy ujra a keleti parton voltam, ellatogattam a Panera Bread nevu etterembe, ami washingtoni palyafutasom alatt egyik kedvencem lett, azonban californiaban nem igen talalkoztam vele.
Kihagyhatatlan meg a Willis Tower, itt talalhatoak a felhokarcolo oldalabol kiallo uvegkabinok es a bartabbak fotozkodhatnak a varos felett. En is remego labakkal leptem ki, gyorsan hozza lehet szokni, de aki teriszonyos az ne nagyon nezegessen lefele.
Mivel az amerikaban toltendo napjaim veszesen fogytak, igy mindenkepp beneztem meg a kedvenc boltjaimba es feltoltottem a borondjeim utolso szabad helyeit.
Mindenkepp el akartam menni a hires 66-os ut elejet/veget jelzo tablahoz, ha mar voltam a masik oldalon Santa Monican, de itt kozel sincs akkora felhajtas korulotte, sot. Elmentunk mellette parszor, mire eszrevettuk, egy sima utjelzo tabla, raadasul le is van ragasztva jopar helyen.
Utolso estemen a szobatarsakkal elmentunk egy kozeli pubba, sorpongoztunk, beszelgettunk, szoval jo este volt.
Masnap gyorsan lezartam a bankszamlam, reggeli-ebedeltem a Dunkin Donutsban es kiubereztem a repterre ahonnan Amszterdamon keresztul visszatertem Magyarorszagra, ki tudja mennyi idore.. :)
Chicago egyertelmuen a kedvenc ameriaki varosaim kozott szerepel, San Franciscoval egyetemben. 
Ennyi lett volna az amerikai au-pair eletem nyilvanos kis resze, osszessegeben nem bantam meg, hogy belevagtam, nyilvan sok mindent mashogy, talan okosabban csinalnek, de ez mar igy alakult, igy is rengeteg olyan embert megismertem, akikkel ha nem is minden nap, de rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, es nem leszek bajban, ha epp Svedorszagba, Thaifoldre, esetleg Ecuadorba visz az utam, mert lesz kikhez fordulni.
Visszaolvasva jottem ra, hogy rengeteg mindenrol nem irtam, foleg a juliusi kirandulasunk ota, de szerencsere elegge elfoglalt voltam ahhoz, hogy hetente leuljek es blogoljak aztan ha meg elkezdtem valami mindig kimaradt. Amiket kihagytam azok a hetvegi bulik, baseball meccsek, tabortuzek a tengerparton, kisebb autosturak, Alcatraz es rengeteg turistaskodas SanFranciscon belul, de elhihetitek mindegyik nagyon jo volt. Az utolso SF-i napomon mast sem csinaltunk, mint a CableCaron utaztunk, setaltunk a japan kertben, kinai negyedben kutattunk szuvenirek utan, elmentem a kedvenc helyeimre (Palace of Fine Arts <3 ) kiultem a GoldenGate hidhoz es nagyon szerencsesnek ereztem magam, hogy ezt a csodas varost hivhattam az otthonomnak 9 honapon keresztul. Mar csak emiatt is megerte. SF evek ota valamiert nagy almom volt, es ha nem is egyszeruen, de csak sikerult ott kikotnom. Most mar csak a masik nagy kedvenc, Sydney var meghoditasra :)
Koszonom az olvasoknak a turelmet, sokszor gondoltam, hogy abbahagyom a blogolast, de olyankor mindig kaptam egy-egy erdeklodo levelet es ez motivalt a folytatasban. Ezentul is, ha barkinek kerdese van, nyugodtan keressen, akik pedig most vagnak bele, sok sikert, megeri!




















2015. november 18., szerda

San Diego, Los Angeles

Mar egy ideje itthon vagyok, de eddig meg nem tudtam ravenni magam, hogy irjak az utolso 2 hetemrol amit San Diegoban, LosAngelesben es Chicagoban toltottem, pedig a ket honapnyi csend ellenere meg mindig eleg sokan tevednek a blogomra napi szinten, igy ez adott egy kis motivaciot a lezarashoz. Mar most nehezemre esik pontosan felidezni mindent, ugyhogy nem halogathattam tovabb.
Szoval a bucsu a csaladtol gyors volt, es a kotelezo persze, hogy tartjuk majd a kapcsolatot korokon kivul sok minden nem tortent, nekem meg szerencsere masnap reggel 7kor ment a gepem, igy az esti lefekvessel letudtuk azt is.
Vegyes erzelmeim vannak veluk kapcsolatban, nem volt egy rossz csalad, de fenyevekre voltak az idealisnak mondhatotol. Na mindegy, ezt is tuleltem.
Masnap reggel 10-re mar SanDiegoban a hostelben voltam. Nagyon meleg volt, foleg, hogy egesz nap gyalogoltam, bementem a meltan hires Balboa Parkba. A park egyik kulonlegessege a nemzetek haza reszleg, ahol nagyon sok nemzetisegnek van egy kis hazikoja, koztuk a magyaroknak is. Vasarnap leven nyitva is voltak es mindenki nagyon kedves volt, meg is lett a masnapi programom, strandra mentunk Coronado szigetere az ottani magyarokkal. San Diego hires a katonai bazisarol, ezert nagyon sok minden emlekeztet is ra, szobrok, anyahajok, a percenkent cirkalo katonai kisgepek. Osszessen 2 napot szantam erre a varosra, de lehet, hogy tobb is siman elrepult volna, nekem nagyon tetszett, bar neha mar tul meleg volt.
San Diegobol busszal (3 ora) mentem Los Angelesbe. Oszinten szolva nem vartam sokat a varostol es epp ezert nem is okozott se kellemes se kellemetlen csalodast. A hostel a Hollywood Blvd mellett volt kozvetlenul, par perc setara a Dolby Szinhaztol, ahol az Oscart is atadjak. Igazabol az a parszaz meteres resze nyuzsgo, ahol a szinhaz van, a tobbi csak egy jo hosszu, csillagokkal kirakott ut, de van egyfajta hangulata, az biztos.
Masnapra volt tervezve a Universal Studio. Nekem ez tetszett a legjobban, abszolut megeri az arat, foleg, hogy Petra baratnom eves belepojenek hala olcsobban is jutottam be. Nagyon jol osszerakott kis park. Ajanlottak, hogy erdemes egybol a studio korutra menni, mert olyankor meg nincs nagy sor, tenyleg nem kellett 15 percnel tobbet varni. Harom kocsis kisvonatok viszik korbe az embereket es folyamatosan az elso kocsiban ulo `idegenvezeto` narralja az esemenyeket. Voltunk a Jurassic Parkban, a Szuletett Felesegek utcajaban, repulogep katasztrofa helyszinen, a capaval is talalkoztunk es rengeteg 4d-s effektel szorakoztattak, volt amikor konkretan egy metrokocsi zuhant felenk es 10 cm/re a kocsitol allt meg. A legujabb resze a Fast and Furious resz, ott hologramokat is hasznaltak a showhoz. Ez kb egy ora volt, utana indultam a tobbi ride fele. Mindenhol van orias kivetito, ahol kiirjak mennyi a varakozasi ido, es szerda reven szinte sehol sem kellett semmit sem varni. Voltam a Simpsonseknal, talalkoztam a mumiaval, autosuldozesben is reszt vettem Vin Diesellel, meglatogattam Grut, megneztem a kalozshowt, volt kulon Jurassic Parkos resz es Shrek is, ez utobbi volt az egyetlen, ami szerintem nem volt nagy szam, lenyegeben egy sima 4d-s mozifilmet vetitettek le.
Csutortokon lementem Beverly Hillsbe, de ott ugye sok latnivalo nincs, hacsak az ember nem szeret orias keriteseket bamulni, mert a hires szokokutas feliraton es a Rodeo Driveon (a bevasarlo utca ahol Julia Roberts is vasarolgatott a Pretty Womenben) sok minden nincs, de legalabb lattam Robert Downey Jr-t az Armani elott varakozni.Utkozben megtudtam, hogy minden utcaban csak egyfele palmafat ultethetnek, az utcakep miatt, es lehetoleg nem olyat, mint a szomszed utcakban..
Itt talalkoztam egy masik aupairrel es lementunk Santa Monicara. A filmek alapjan en azt hittem, hogy sokkal nagyobb a molo resz, de vegulis konnyebb volt megtalalni a hires 66-os ut kezdete/vege tablat. Los Angelesben tenyleg nagyon rossz a kozlekedes, allandoak a dugok, Beverly Hillsbol majdnem 2 ora volt kijutni Santa Monicara..
Masnap delutan ment a gepem Chicagoba, de elotte meg delelott vegre talalkoztam valakivel, akivel mar a kijovetelunk elott felvettuk a kapcsolatot, csak szemelyesen eddig nem sikerult meg talalkoznunk. Gyorsan elment az a par ora es indulnom kellett a repterre, vart ram egy 4 oras ut a szeles varosba, amirol meg egy utolso bejegyzesben fogok irni, remelhetoleg nem ket honap mulva, de addigis itt van rengeteg kep Californiabol.